Egészséges világSZEMlélet
Jazyk / Language  
 

Zöldhályog (Glaukóma)

 

A glaukóma fogalma alá olyan szembetegségek tartoznak, amelyek – rendszerint fokozott belső szemnyomással – károsítják a látóideget, és nem megfelelő terápia esetén a látótér beszűküléséhez, sőt vaksághoz vezethetnek. A lakosság mintegy 1 %-a szenved ebben a betegségben, miközben a kockázata a korral jelentősen növekszik. A veszély főként abban rejlik, hogy a betegség első fázisban lassan és észrevétlenül alakul ki. 40 éves kortól javallott a rendszeres kivizsgálás a glaukóma korai felismerése érdekében.

Leggyakoribb a nyitott zugú elsődleges glaukóma, amely hosszú ideig nem okoz problémát; ha időben felismerik, szemcseppekkel nagyon jól kezelhető. További formái az akut glaukóma, amely sürgős kezelést igényel, mivel nagyon gyorsan vaksághoz vezethet, valamint a veleszületett glaukóma és másodlagos glaukóma, amelyek más szembetegség következményeként alakulnak ki. Ahol a szemcsepp nem segít, ott lézeres vagy műtéti beavatkozásra van szükség.

 

  • Meghatározás/Okok
 A glaukóma (= zöldhályog) különböző szembetegségek összefoglaló neve, amelyek általában három jellemző tekintetében megegyeznek:
• fokozott belső szemnyomás
• látótér beszűkülése
• a látóideg-sorvadása (atrófia)

Az esetek többségében a glaukóma kiváltó okai közt jelentős szerepe van a belső szemnyomásnak. Zavar áll be a csarnokvíz úgynevezett csarnokzugba történő elvezetésében, miáltal felborul az egyensúly a csarnokvíz sugártestben történő folyamatos termelődése és annak elvezetése között. A csarnokvíz felgyülemlik a szemben, a nyomás pedig növekszik. Ez a fokozott belső szemnyomás főként az érzékeny látóidegeket károsítja. A sérült idegszövet már nem képes az agyat minden információval ellátni, és bekövetkezik a látótér beszűkülése , ami a glaukóma jellemzője.

Mivel azonban vannak normális belső szemnyomással élő glaukómás páciensek is, más kiváltó okok is szóba jöhetnek. A betegség kialakulásában szerepet játszhatnak a látóidegek és a recehártya vérbőségének zavarai. Itt gondolni kell az érbetegségekre és a túl magas, vagy túl alacsony vérnyomásra is.

Általában a glaukóma négy formáját különböztetjük meg:
• nyitott zugú elsődleges glaukóma
• zárt zugú elsődleges glaukóma (= akut glaukóma/ glaukómás roham)
• másodlagos glaukóma, más szembetegség vagy általános megbetegedés következményeként fellépő fokozott szemnyomás

• Gyakoriság és kockázati tényezők

A glaukóma az ipari országokban a vakság egyik leggyakoribb oka. Becslések szerint a lakosság 1 %-a szenved ebben a betegségben, vagy legalábbis a lehetséges kialakulás tekintetében erősen veszélyeztetett. A glaukóma leggyakoribb formája a nyitott zugú elsődleges glaukóma. Elsősorban az idősebbeket sújtja. A megbetegedés gyakorisága a 70-80 évesek között legalább nyolcszor akkora, mint a 30-40 éves korosztályban. A nyitott zugú elsődleges glaukóma esetében a következő kockázati tényezők játszanak együttesen szerepet:
• 65 év feletti kor
• gyakori előfordulás a családban
• cukorbetegség
• szív- és érrendszeri betegségek
• súlyos szemgyulladás
• erős rövidlátás
• kortizonos kezelés

A férfiakat és nőket a glaukóma fiatalabb korban egyforma gyakorisággal sújtja. Akut glaukóma elvileg bármilyen korban előfordulhat, de az előfordulás gyakorisága a korral nő. A nőknél ugyanakkor idős korban valamivel gyakrabban fordul elő, mint a férfiak esetében. Fontos kockázati tényezők:

• túl rövid szemgolyó, ami gyakran előfordul hipermetrópia (távollátás) esetén
• gyakori előfordulás a családban

Az elsődleges veleszületett glaukóma ritkán fordul elő, és normális körülmények között az első életévekben jelentkezik. Létezik emellett jelentős hajlam is, de az öröklődés módját egyelőre pontosan nem ismerjük.

• Tünetek

A nyitott zugú elsődleges glaukóma lefolyása sokáig tünetmentes, tehát a beteg nem veszi észre. Tipikus esetekben fájdalom sem lép fel. Magas belső szemnyomás mellett azonban úgynevezett hámszövet-ödéma lép fel, amely következtében a beteg színes köröket vagy gyűrűket láthat a fényforrások körül. A hámszövet-ödéma alatt a folyadék felgyülemlését értjük a szaruhártya legfelsőbb rétegében. A betegség előrehaladottabb stádiumában látómező zavarok jelentkeznek, majd teljes vakság következik be.
Az akut glaukóma jellemzője a kemény, vörös szem, a fényre nem reagáló pupilla, valamint fájdalmak és látászavarok kísérik. Gyakran megfigyelhetők olyan általános tünetek is, mint a fejfájás, rosszullét, hányás. Az elsődleges veleszületett glaukóma az érintett gyermekeknél úgy jelentkezik, hogy a gyermek szeme könnyezik, fényre érzékeny, és görcsös szemhéj-összehúzódásokkal reagál. Túl nagy szemű csecsemők esetében élni kell a gyanúval, és haladéktalanul szakorvoshoz kell fordulni. A másodlagos glaukóma a fennálló más betegség alapján tünetmentes lehet, vagy kapcsolódhat bármely előzőleg vázolt tünethez.

• Diagnózis

Nyitott zugú elsődleges glaukóma
A nyitott zugú elsődleges glaukóma megbízható diagnózisához minden esetben fontos a belső szemnyomás, a látómező és a látóidegfő megítélése. Néha a glaukóma diagnosztizálásához a betegség lefolyásának hosszúvátú megfigyelése szükséges, miközben dokumentálni kell a leleteket.

Akut glaukóma
Az akut glaukóma alapvető ismertetőjelei a fent említett tünetek. A szemorvos ezt követően könnyen megerősítheti a diagnózist a belső szemnyomás lemérésével, ill. a szem elülső szegmenseinek és a csarnokzugnak a vizsgálatával.

Elsődleges veleszületett glaukóma
Az elsődleges veleszületett glaukóma megbízható diagnózisát gyakran csak a beteg gyermek narkózisban történő kivizsgálásával lehet meghatározni.

Másodlagos glaukóma
A másodlagos glaukóma esetében diagnosztikai szempontból a fokozott belső szemnyomás kerül előtérbe. A diagnózis aztán a fennálló betegségekből következik.

A belső szemnyomás felső határa cca. 21-23 mm Hg (Hg = higany). A korral a nyomás tendenciaszerűen növekedhet. Meg kell említeni, hogy glaukóma a határérték alatti belső szemnyomás ellenére is előfordulhat. Ezekben az esetekben ugyan a belső szemnyomás statisztikailag határértéken belül van, mégis az érintett szem számára egyénileg túl magas lehet és komoly kárásodást okozhat. Másfelől viszont a fokozott nyomás nem kell, hogy feltétlenül glaukómát jelentsen. Ebben az esetben az érintett szem individuális toleranciája magasabb a normálisnál.

Terápia

A szemnyomás csökkentésére a nyitott zugú elsődleges glaukómánál gyógyszeres kezelést alkalmazunk. Ami a gyógyszerezést illeti, ilyen esetben rendszerint szemcseppeket alkalmazunk. Különféle csoportokba sorolható hatóanyagok állnak rendelkezésre, amelyek kombinálhatók is. Ha a gyógyszeres kezelés nem elegendő, egyes esetekben meg lehet próbálkozni a lézeres kezeléssel. Ennek nyomáscsökkentő hatása azonban alacsony és nem tartós. Ilyenkor a műtét a következő alternatíva. Az operáció alatt, amit rendszerint helyi érzéstelenítéssel végeznek, mesterségesen biztosítják a csarnokvíz elfolyását.

Az akut glaukóma sürgős eset, azonnal kezelni kell. Elsődlegesen a belső szemnyomást kell gyógyszeresen csökkenteni, ezt pedig a műtét követi (alternatívaként a lézeres kezelés jöhet szóba). A veleszületett glaukóma kezelése mindig műtéttel történik. A másodlagos glaukóma kezelése a fennálló betegségtől függ, alapvetően azonban a fentebb vázolt elvek alapján történik.

Megelőzés

Ami a nyitott zugú elsődleges glaukómát illeti, 40 éves kortól mindenkinek ajánlott a szemorvosi szűrővizsgálat a belső szemnyomás mérésével összekötve, mégpedig legalább háromévente egyszer, hogy esetlegesen időben meg lehessen kezdeni a kezelést. A veszélyeztetett betegeknek még gyakrabban kellene szűrővizsgálatra járniuk. Azoknak akiknek már volt zúzódásos vagy más szemsérülésük, még sokáig éves rendszerességgel kellene szemnyomást méretniük, mert az ilyen sérülések másodlagos glaukómához vezethetnek. A népesség 5-10 %-ának kezelése kortizontartalmú szemcseppel, vagy más kortizont tartalmazó gyógyszerrel történik hosszabb időn keresztül, ami a másodlagos glaukóma egy speciális formájához, az úgynevezett kortizon-glaukómához vezet. Ezért az érintetteknek ellenőriztetniük kellene a szemnyomásukat.

Prognózis

Elvileg abból kell kiindulni, hogy minden nem kezelt glaukóma vakságához vezethet. A már meglévő károsodást az intenzív kezelés ellenére sem lehet többé eltávolítani. A nyitott zugú elsődleges glaukóma esetében krónikus kóros folyamatról van szó, amely inkább lassú lefolyású, akár évekig vagy évtizedekig is eltarthat. Ez a folyamat megfelelő kezeléssel megállítható, vagy lassítható. A nem kezelt akut glaukóma többnyire gyors látásvesztéshez vezet. Viszont ha időben felismerik, és megfelelő módon kezelik, nagyon jók az esélyek. A veleszületett glaukóma - időben megkezdett kezelés ellenére is - gyakran csökkent látásélességet eredményező részleges károsodással jár, a teljes vakság azonban többnyire megelőzhető. A másodlagos glaukóma prognózisa a fennálló betegségtől függ.

Forrás: http://primar.sme.sk/c/4116906/zeleny-zakal-glaukom.html#ixzz0gLXGkLq